47. Fejezet - Mi történik? I/II

Sziasztok!
Itt a fejli. Tudom késéssel, amit nagyon sajnálok. Elkezdődött az iskola, ezért ritkábban fogom őket hozni, mert két előrehozott érettségit teszek. Mint látjátok átalakítottam a blogot. Unatkoztam és ehhez volt kedvem. Remélem tetszik. A fejezetet Húgicámnak ajánlom, aki mostanában nagyon sokat segített ;DD Élvezd Édesem. Jó olvasást. 
Puszi, Trixi

Alice végre újra itthon van, ezért mindenki boldogabb, mint valaha. Alice, Rose és Nessie gőzerővel dolgoznak az esküvőn. Alig egy hónap volt hátra addig, és még rengeteg dolog elintézésre vár. Alice hatalmas fogadást akar adni, amibe persze én nem megyek bele. Nincs szükségem senkire, csak a családomra. Rájuk és a Volturis ismerőseimre. Emiatt volt is egy kis vita a családban, de mindenki belátta, hogy számomra ők nélkülözhetetlenek így sikerült megegyeznünk. 

Lucy egyre jobban érzi magát az új családjában, és már mindenkiben megbízik. Bár most kicsit megváltoztak a dolgok. Lucy már nem tölt annyi időt a családi házban, mint előtte. Ennek az oka pedig John. Addig, amíg nem szokja meg a mi életmódunkat, Carlisle szerint jobb ha Lucy kevés időt tölt a házban. Így a többiek szoktak átjönni hozzánk. Általában a lányok. De olyan is van, hogy elviszik Lucy-t valahova. A játszótérre, vagy a parkba, bárhova. Ilyenkor általában Edward is velük megy. Állítása szerint csak Nessie miatt, viszont a gondolatai és tettei arról árulkodnak, hogy aggódik Lucy miatt. Vigyázni akar rá, és óvni őt. Ami számomra sok dologra ad indokot. 

Jólesően sóhajtottam fel, mikor Jasper átkarolta a derekam, és maga mellé húzott. Épp az ágyunkban feküdtünk és mindketten a gondolatainkba merültünk. Jasper szemei az arcomat pásztázták és mosolyogva tekintett rám. Kezei az arcomra siklottak és lepkeszárny finoman simított végig rajta, majd finoman megragadta a tarkóm és magára húzott, miközben ajkai az enyémre siklottak. Jasper szenvedélyesen csókolt miközben kezei a testemen barangoltak. Az érzéstől felsóhajtottam. Olyan rég voltunk együtt, és Alice kifejezetten megtiltotta, azt mondta, ezt az egy hónapot bírjuk ki. Ami nehéz volt, tekintve, hogy Jasper már a nadrágom gombját gombolta ki. 

El nem szakadva ajkaitól a mellkasára hajoltam, miközben lábaimat átvetettem a derekán. Egy rántással letéptem róla a pólót, és végigsimítottam a mellkasán, majd az alhasán. Jasper felsóhajtott alattam, és pedig ezt kihasználva elszakadtam ajkaitól és csókokkal kezdtem elhalmozni. Végigcsókoltam a nyakát, a mellkasát és tovább haladtam alhasa felé. Jasper felnyögött alattam és megmarkolt egy kispárnát, ami a következő percben hangos reccsenéssel adta tudtunkra, hogy megadta magát Jasper szorításának. Kikapcsoltam az övét, majd egy rántással lehúztam róla a farmerját. Lejjebb csúsztam a derekán és a csípőjén kezdtem apró köröket leírni, miközben újra megcsókoltam. 

Jasper fordított egyet rajtunk, és most ő kezdett el engem kényeztetni. A pólóm cafatokban hullott le rólam, hogy aztán Jasper ajkaival kezdje kényeztetni felsőtestem. A melltartómmal sem volt valami kegyes, fogai közé vette azt, és úgy tépte le rólam. Kezeim a lepedőbe markoltak és felsőtestem ívbe feszült, mikor megéreztem Jasper ajkait a kebleimen. Folytatta édes kínzásomat, míg egyik keze a nadrágomhoz vándorolt és ügyesen letolta rólam. Ajkaival elhajolt tőlem, és lemászott rólam. Lábaimat a kezei közé vette és érzéki csókokkal hintette be a lábam, majd a combom bel felét, és ügyesen kikerülve nőiességem a másik lábammal is megcsinálta ugyanezt. 

Ajkaimra hajolt és szenvedélyesen vette birtokba őket. Kezeivel letépte rólam az utolsó ruhaneműmet és kényeztetni kezdett. Szemeim kipattantak és mellkasom kidomborítottam, miközben szerelmem hátába vájtak körmeim, mikor ujjait megéreztem magamban. Jasper megállás nélkül kényeztetett, és közben csak csókolt és csókolt. Egyre éhesebben falta ajkaimat, így fordítottam magunkon és ráültem a derekára. Jasper fekete szemekkel nézett rám, miközben tekintetét végigjáratta testemen. Kezeimet a mellkasára tettem, és picit megemelkedtem, hogy magamba fogadjam kedvesem. Jasper és én is felnyögtünk a minden beteljesítő érzéstől. Rögtön gyors és heves tempót kezdtünk diktálni. Jasper a fenekembe markolt és így segítette mozgásom. Majd gyorsan fordított rajtunk, így újra én voltam alul. Jasper a nyakába tette a lábaimat és gyors mozdulatokkal tett a magáévá. Nem tudom mennyi idő múlva éreztem, hogy testem megrázkódik a gyönyör hullámaitól. Felsikítottam Jasper pedig felmorgott. Szerelmem mellkasomra hanyatlott, miközben kezeimmel szorosan öleltem magamhoz. Jasper egy csókot nyomott a hajamra és átölelt erős karjaival. 

Késő délután mikor a nap már lemenőben volt, úgy döntöttünk ideje indulni. Viszont nekem nem sok kedvem volt hozzá. Még mindig szenvedélyesen öleltük egymást, miközben meztelen testünk egymásba volt gabalyodva. A lepedő alattunk felgyűrődött és néhol elszakadt. A kispárna szakadt maradványai és a ruha cafatok a földön hevertek. Nem is emlékszem, hogy lett volna rá példa, hogy így egymásnak estünk. De már napok, sőt talán hetek óta nem voltunk együtt. Most, hogy Lucy nem volt itthon végre alkalmunk nyílt együtt lenni. 

Kikászálódtunk az ágyból és én rögtön magamra kaptam egy selyemhálóinget. Jasper elégedetlen nyögéssel adta tudtomra nem tetszését, amin jót mosolyogtam. Először eltakarítottam a ruhánk maradványait, majd megigazítottam az ágyneműt. Ezalatt Jasper felöltözött a gardróbban. Mikor kijött szenvedélyesen megcsókolt majd a gardrób irányába lökött. 

-           - Már így is elkéstünk, és így nem jöhetsz. – vigyorgott rám pimaszul, én pedig csak kinyújtottam rá a nyelvem. Egy farmerszoknya és egy nyári felső összeállításnál maradtam, ezt megtoldva egy magas sarkúval. A fürdőbe gyorsan megigazítottam a hajam, majd feldobtam egy enyhe sminket, és késznek nyilvánítottam magam. Felkaptam a táskám majd Jasper kezét megragadva kiugrottunk az erkélyen és a Cullen ház felé kezdtünk futni. 

Élveztem, ahogy a szél az arcomba vág, és szerelmem erős szorítását az ujjaim között. Annyira féltett, mint aki soha nem akar elveszíteni, és elengedni. Alice szerint hamarosan valami rossz dolog fog történni. Még ő sem látja, hogy mi. Utoljára akkor érzett így mikor megtámadtak. Jasper azóta óvatos és mindenre odafigyel. Fél, hogy esetleg megismétlődik az, ami történt. Bár semmi hírt nem kaptunk a támadók felől, nem árt óvatosnak lenni. 

Belépve a nappaliba mindenki ott volt, mint mindig. Kislányom, amint meglátott minket felpattant a kanapéról és a karjaimba szaladt. Leguggoltam és kacagva vettem fel, ő pedig szorosan hozzám bújt. Hajába temettem az arcom és beszívtam kellemes gyümölcs illatű samponjának illatát. Jasper átkarolta a derekam és a kanapé felé húzott. Mindenki mosolyogva nézett ránk. Örömmel láttam, hogy Jasper és John pár nap alatt mennyire összekovácsolódtak. Remek testvérek lettek. Amilyen nehezen indult a dolog most olyan jól halad. Lucy előrehajolt az ölemből és az asztalon lévő tányérról elvett egy csokis muffint, majd majszolgatni kezdte. 

-           - Ugye tudjátok, hogy késtetek? – nézett ránk Alice morcosan, és próbált duzzogó arcot vágni, ami nem sikerült, mert elnevette magát a többiekkel együtt.

-           - Hagyd már őket. Gyakorolnak a nászútra. – kacsintott ránk Emmett, Alice pedig hirtelen rá nézett majd ránk. Összeszűkített szemekkel méregetett minket, majd kifakadt.

-           - Nem hiszem el! Megígértétek! Olyan nehéz lett volna még két és fél hetet kibírni? – nézett ránk nagy szemekkel, majd ajkait lefelé görbítette. John békítőleg átkarolta és súgott valamit a fülébe, amitől máris jobb kedve lett.

-           - Úgy látszik igen – kuncogott Nessie, miközben pimaszul vigyorogva nézett rám.

-           - Inkább nem is akarom tudni. – vágott Edward egy fintort, amin Nessie még inkább elvigyorodott.

-           - Még rengeteg dolgunk van. A ruhád már megvan. A jövő héten fog megérkezni. A meghívókat ma kiküldtük, valamint már a leánybúcsúztató ideje és helye is megvan – kacsintott rám Alice, amire Jasper csak gúnyosan elmosolyodott.

-           - Akkor mi kell még? – kérdezte Emmett miközben átölelte Rose-t.

-           - A koszorúslány ruhák, valamint kisebb dolgok, mint például a díszítés a virágcsokor, a váltó ruha, a nászút elintézése, és a vendégek elszállásolása. A vendégek amúgy az esküvő előtti hajnalban érkeznek. – mosolygott rám Alice, miközben idegesen kezdett fészkelődni a kanapén. Haja ide-oda szállingózott és John ámulva nézett rá.

-           - Álmos vagyok! – szólalt meg Lucy miközben elnyomott egy ásítást. Tegnap nem aludt valami jól, és reggel már kora hajnalban fenn volt.

-           - Felviszlek! – mosolygott rá Jasper és gyengéden a karjaiba kapta. Lucy kedvesem vállára hajtotta a fejét és lehunyta a szemeit. Carlisle is elindult az emelet felé. Gondolom, a dolgozószobájába megy. Alice leült mellém és elkezdte mondani, hogy mi kell még az esküvőre. Én csak mosolyogva hallgattam végig. 

Aztán valami megváltozott. Mindenki az emelet irányába nézett, így én is ezt tettem. Jasper állt a lépcső tetején, de nem úgy nézett ki, mint aki tisztában van a külvilággal. Tekintete a távolba révedt és kezei ökölbe szorultak. Aggódtam érte. Felsuhantam mellé és két kezem közé fogtam az arcát. A teljes sokk csak most következett, mert Jasper lerázta rólam a kezeit és gépies mozdulatokkal elindult lefelé. Teljesen megdöbbenve álltam a lépcső tetején, és néztem Jasper után. Jasper megállt a családunk előtt és még mindig nem mondott semmit. Emberi tempóban mentem oda hozzá és aggódó tekintettel néztem rá. Nem tudom, mi történhet. Hiszen csak Lucy-t vitte fel aludni. Jasper Alice-re nézett és a következő szavak, amik elhagyták a száját megbénítottak. 

-           - Nem lesz esküvő! – jelentette ki érzelemmentes hangon. Láttam a száját mozogni, de a szavak jelentése csak később érte el a tudatom. Úgy éreztem magam, mint akinek kitépték a szívét. Kegyetlen fájdalom lett úrrá rajtam. Az egész család meghökkent és a levegő szinte megfagyott.

-           - Micsoda? – pattant fel Alice és Jasper elé futott majd a két keze közé fogta az arcát ezzel kényszerítve, hogy rá nézzen.

-           - Nem lesz esküvő! – ismételte meg Jasper a szavait. Ezzel apró késdöféseket okozva halott szívemnek. Értetlen voltam, és sértett. Mit tettem?

-           - Ne beszélj hülyeségeket öcsi! Ezzel bántod Ashley-t! – Emmett felállt és mellém sétált. Alig érzékeltem a külvilágot. A mellkasom fájón lüktetett, pedig tudtam ez lehetetlen.

-           - Ez teljesen komoly! Nem fogom elvenni! – Jasper megfordult a szavakat a szemembe mondta. Tudtam, hogy komolyan gondolja. Szemei dühösen villantak meg. Éreztem, hogy szememben gyűlni kezdenek a láthatatlan könnyek.

-           - De hát miért? – kérdezte Nessie, és ő is mellém lépett.

-           - Nem fogok elvenni egy… nem fogom elvenni – Jasper nem mondta végig a mondatot, de sejtettem, hogy mit akar mondani. Esme a szája elé kapta a kezét.

-           - Jasper! Gondolkodj! És mondd el mi történt! – követelte Alice és egy kicsit megrázta Jaspert. Jasper csak rám nézett és még mindig nagyon dühös volt. Kezei ökölbe voltak szorítva, és arca eltorzult.

-           - Minek vegyem el? Az egész élete egy hazugság. Azt is titkolta, hogy kicsoda ő valójában. Vajon milyen titka lehetnek még a múltban? – kérdezte Jasper gúnyosan én pedig szó szerint rosszul lettem.

-           - Most komolyan a Volturis múltammal hozakodsz elő? Ha nem akarsz elvenni csak, mondd ki! – csattantam fel, és kétségbeesetten néztem a szemeibe. Reméltem, hogy mindjárt felnevet és megmondja, hogy az egész egy vicc.

-           - Igen azzal! És még ki tudja mivel. Hány ballépésed volt a múltban? – kérdezte és testével kicsit előregörnyedt. Meghökkentem és a tüdőmben rekedt a levegő.

-           - Nem akarsz engem? – kérdeztem suttogva. Jasper még mindig elszántam nézett rám.

-           - Szerencsére még az esküvő előtt rájöttem ki is vagy te. Nem, nem akarok egy ilyen nőt magam mellé. Nem vagy különb Bellánál! Tűnj el az életemből és a házamból is! – mutatott Jasper az ajtó felé. Nem kiabált mégis minden szó kegyetlen fájdalommal járt. Nem hittem el, hogy ez velem történik.

-           - Jasper! – kiáltottak fel többen is és mellém álltak. Jasper kirohant a házból úgy, hogy még csak rám sem nézett.

-           - Minden rendbe jön. Kiderítjük mi volt ez! – próbált Alice vigasztalni én viszont ellöktem a kezeket magamtól. Ha Jasper nem akar akkor nem fogok itt maradni.

-           - Mennem kell! Nem fogok itt maradni, így nem! – egy szó nélkül kirohantam a házból, nem törődve a kiabálásokkal mögöttem. 

Gyorsan hagytam magam mögött a házat. A házat, a családom, és az életem. Azzal a tudattal futottam, hogy meg sem állok Volterráig. Nem értettem, ezt az egészet. Hiszen mikor átmentünk minden rendben volt, akkor mi történt? Lehet nem is szeretett? De az nem lehet. Mi történik itt?